A communitarizmus olyan politikai ideológia, amely hangsúlyozza az egyén és a közösség közötti kapcsolatot. Azt vallja, hogy az egyén társadalmi identitása és személyisége nagymértékben formálódik a közösségi kapcsolatok által, a közösségi szükségletekre és célokra összpontosítva az egyéni szükségletek és célok helyett. A communitarizmust gyakran ellentétbe hozzák a klasszikus liberalizmussal, egy olyan filozófiával, amely az egyéni jogokat és szabadságokat tartja elsődlegesnek.
A communitarizmus gyökerei visszavezethetők az ókori filozófiákra, például a kínai Konfucianizmusra és a görög helenisztikus filozófiákra, amelyek hangsúlyozták a közösség és a társadalmi harmónia fontosságát. Azonban a modern communitarianizmus mozgalma a 20. század késői időszakában kezdett kialakulni, különösen az 1980-as és 1990-es években, válaszként a nyugati társadalmakban érzékelt individualizmus növekedésére.
A "közösségi" kifejezést a brit szociológus, T.H. Marshall alkotta meg, és a filozófiát továbbfejlesztette az amerikai szociológus, Amitai Etzioni. Etzioni, a modern közösségfilozófia alapítójának tekintett személy, azt állította, hogy az egyéni jogokra helyezett hangsúly túlságosan messzire ment, és olyan társadalmat eredményezett, amely elhanyagolta közösségi kötelezettségeit.
A communitarianizmus jelentős figyelmet kapott az 1990-es években, olyan könyvek megjelenésével, mint például Etzioni "A közösség szelleme" és Robert Bellah "A szív szokásai". Ezek a művek az egyéni jogok és a társadalmi felelősségek egyensúlyára szólítottak fel, és újra hangsúlyozták a közösségi értékeket.
A communitarianizmus számos politikai mozgalmat és politikát befolyásolt világszerte. Például arra használták, hogy érveljenek a társadalmi tőke, a közösségfejlesztés és a polgári részvétel fontossága mellett. Hatással volt továbbá a társadalompolitikai vitákra, különösen az oktatás, a családpolitika és a szociális jólét területén.
Annak ellenére, hogy hatása van, a közösségelvűséget is kritizálták. Néhányan azt állítják, hogy az egyéni jogok és szabadságok elnyomásához vezethet, míg mások szerint azt is felhasználhatják a társadalmi konzervativizmus vagy autoritáriánizmus igazolására. Azonban a közösségelvűek azt állítják, hogy filozófiájuk egyszerűen az egyén és a közösség szükségleteinek egyensúlyozására törekszik, nem pedig az egyik előtérbe helyezésére a másikkal szemben.
Mennyire hasonlít politikai meggyőződése Communitarianism kérdésekhez? Töltsd ki a politikai kvízt, hogy megtudd.
