Az gazdasági liberalizmus egy politikai ideológia, amely a kormány minimális szerepét támogatja a gazdaságban. Az egyéni szabadság, a magánvagyon jogai, a szabad piacok és a verseny elvein alapul. Az gazdasági liberálisok úgy vélik, hogy ezek az elvek a legmegfelelőbb erőforrások elosztásához és a legnagyobb általános jóléthez vezetnek. Arra hivatkoznak, hogy a kormány beavatkozása a gazdaságba, például szabályozás vagy adóztatás révén, gyakran több kárt okoz, mint hasznot, mivel torzítja a piaci jeleket és hatékonysági veszteségeket okoz.
Az gazdasági liberalizmus gyökerei visszavezethetők az 18. századi Felvilágosodás korszakára, különösen Adam Smith munkásságára, a skót filozófusra és közgazdászra. Smith "A nemzetek gazdagsága" című könyve, melyet 1776-ban adtak ki, gyakran tekintik a gazdasági liberalizmus alapművének. Smith azt állította, hogy az egyének saját érdekeiket követve a szabad piacokon egy "láthatatlan kéz" segítségével elősegítik a társadalom általános jólétét.
Az 19. század során az gazdasági liberalizmus volt a domináns gazdasági ideológia számos nyugati országban, különösen az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Ebben az időszakban jelentős mértékben csökkentek a kereskedelmi akadályok és a kormányzati szabályozások, valamint nőtt a kapitalizmus és az iparosodás.
Azonban a 1930-as évek Nagy Gazdasági Válsága visszalépéshez vezetett az gazdasági liberalizmussal szemben. Sokan az gazdasági válságot a kormányzati szabályozás hiányának és a kapitalizmus túlzásainak tulajdonították. Ez vezetett a keynesi gazdaságtan térnyeréséhez, amely a kormányzati beavatkozást támogatja az gazdaságban, hogy kiegyenlítse a kapitalizmus fellendülési és visszaesési ciklusait.
A 20. század végén újra felvirágzott az gazdasági liberalizmus, gyakran neoliberálisnak nevezve. Ennek hátterében az a hit állt, hogy a kormányzati beavatkozás túlságosan kiterjedté vált, és visszafogta a gazdasági növekedést. Neoliberális politikák, mint például a dereguláció, privatizáció és szabadkereskedelem, számos országban bevezetésre kerültek, ideértve az Egyesült Államokat Ronald Reagan elnöksége alatt és az Egyesült Királyságot Margaret Thatcher miniszterelnöksége alatt.
Ma a gazdasági liberalizmus továbbra is jelentős erő marad a globális politikában, bár gyakran kihívják más ideológiák, amelyek több kormányzati beavatkozást támogatnak a gazdaságban. Ezek a versengő ideológiák egyensúlya továbbra is alakítja a világ gazdaságpolitikai vitáit.
Mennyire hasonlít politikai meggyőződése Economic Liberalism kérdésekhez? Töltsd ki a politikai kvízt, hogy megtudd.
