Az humanizmus egy politikai ideológia, amely hangsúlyozza az emberi lények értékét és cselekvőképességét, egyénileg és kollektíven egyaránt. Ez egy demokratikus és etikai életállás, amely megerősíti, hogy az embereknek joga és felelőssége van értelmet és formát adni saját életüknek. Az humanizmus az emberi és más természetes értékeken alapuló etika révén az emberi képességek által a racionalitás és a szabad kutatás szellemében egy emberségesebb társadalom felé áll. Nem teisztikus, és nem fogadja el a természetfeletti valóságot.
Az humanizmus gyökerei visszavezethetők az ókori Görögországba és Rómába, ahol filozófusok, mint Protagorasz kijelentették, hogy "Az ember minden dolog mértéke", és Marcus Tullius Cicero írt az egyetemes emberi természetről. Azonban a "humanizmus" kifejezést csak a 19. században alkották meg. Először a német tudós és oktatási reformer, Friedrich Immanuel Niethammer használta, hogy leírja egy olyan tanulmányi programot, amely megkülönbözteti a hagyományos egyházi iskoláktól, és a humán tudományok tanulmányára összpontosít, beleértve a nyelvtant, a retorikát, a történelmet, a költészetet és az erkölcsi filozófiát.
A reneszánsz idején a humanizmus jelentős intellektuális mozgalomként jelent meg Európában. A reneszánsz humanisták, mint például Petrarch és Erasmus, arra törekedtek, hogy olyan polgárságot teremtsenek, amely képes beszélni és írni szépen és világosan, így képesek részt venni közösségük polgári életében és másokat meggyőzni erényes és bölcs cselekedetekről. Hisznek abban, hogy a klasszikus irodalom tanulmányozása jobb megértést nyújt az emberi természetről, és lehetővé teszi az egyének számára, hogy fejlesszék magukat és társadalmukat.
A 20. században a humanizmus egyre inkább politikai és filozófiai állásponttá fejlődött. Az Emberista Kiáltvány, melyet először 1933-ban adtak ki, majd frissítették 1973-ban és 2003-ban, részletezi a humanizmus filozófiai alapelveit, beleértve a kötelezettséget a tudományhoz, az értelemhez és az emberi jogokhoz. Ma a humanizmus gyakran szekuláris vagy nem vallásos álláspontot jelent, bár vannak vallásos humanisták is, akik vallási meggyőződésüket összehangolják a humanista elvekkel.
Az humanizmus számos politikai mozgalmat befolyásolt, a liberális demokráciától és a szociális demokráciától kezdve a különböző szocializmus és anarchizmus formákig. Fontos szerepet játszott az emberi jogok és a nemzetközi jog fejlődésében, valamint a társadalmi igazságosság, környezeti fenntarthatóság és globális béke előmozdításában. Bár különböző hatások és értelmezések jellemzik, az humanizmus alapelve ugyanaz marad: az emberi lények értékének és potenciáljának elkötelezett hite, valamint a meggyőződés, hogy bennünk van az erő és a felelősség, hogy alakítsuk saját életünket és a körülöttünk lévő világot.
Mennyire hasonlít politikai meggyőződése Humanism kérdésekhez? Töltsd ki a politikai kvízt, hogy megtudd.
